{"title":"Középtávú szükségletfelmérés eredményei a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által támogatott ukrajnai menekültek körében","authors":"Anna Mária Bartal","doi":"10.53585/onkszem.2022.4.27-56","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az ukrajnai menekültek magyarországi fogadásának és humanitárius megsegítésének meghatározó szereplői - az állami, menekültügyi szervezetek, valamint a Katasztrófavédelem mellett - azok a civil és karitatív, humanitárius szervezetek, amelyek részt vesznek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által kidolgozott humanitárius gyorsreagálási terv végrehajtásában is. Ezek egyike a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely tapasztalatai és pozíciója alapján kiemelkedik a magyar karitatív szervezetek közül ugyanis, a szervezet az Ukrajnán belüli, és az azon kívüli menekültek humanitárius segélyezésének aktív szereplője. A tanulmány célja a kapott támogatások monitorizásának, valamint azon szükségletfelmérés eredményeinek bemutatása, amelyek megalapozzák a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet középtávú támogatási programját az általa támogatott ukrán menekültek körében. A véletlen mintába bekerült 89 ukrajnai háztartásfő közös jellemzője volt, hogy többségüket olyan, zömében 30-49 éves, és 60 év feletti nők alkották, akik a vizsgálat (2022 június-július) idején házastársuk nélkül, főként kiskorú gyermekeikkel éltek egy fővárosi és egy megyeszékhelyi átmeneti szállón. Eredményeink a támogatási percepció (a kapott támogatásokról való beszámolót) szervezeti, (egyéni) szükségletek és támogatásfajták szerinti megnyilvánulásáról nyújtottak információkat. Adataink szerint két jól elkülönült szükségletstruktúra jelent meg a fővárosi és a megyeszékhelyen élő háztartásfők válaszai alapján. Fontos eredménynek tartjuk azt is, hogy a menekültek tartózkodási aspirációi szignifikánsan befolyásolták jelzett szükségleteiket. Vizsgálatunk és eredményeink hiánypótlóak, mert a magyar társadalom- és alkalmazott tudományok egyik nagy adóssága, hogy a humanitárius segélyszervezetek tevékenységével, valamint a humanitárius segélyezés módszertanának vizsgálatával alig foglalkoztak érdemben.","PeriodicalId":415595,"journal":{"name":"Önkéntes Szemle","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Önkéntes Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.53585/onkszem.2022.4.27-56","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az ukrajnai menekültek magyarországi fogadásának és humanitárius megsegítésének meghatározó szereplői - az állami, menekültügyi szervezetek, valamint a Katasztrófavédelem mellett - azok a civil és karitatív, humanitárius szervezetek, amelyek részt vesznek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által kidolgozott humanitárius gyorsreagálási terv végrehajtásában is. Ezek egyike a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely tapasztalatai és pozíciója alapján kiemelkedik a magyar karitatív szervezetek közül ugyanis, a szervezet az Ukrajnán belüli, és az azon kívüli menekültek humanitárius segélyezésének aktív szereplője. A tanulmány célja a kapott támogatások monitorizásának, valamint azon szükségletfelmérés eredményeinek bemutatása, amelyek megalapozzák a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet középtávú támogatási programját az általa támogatott ukrán menekültek körében. A véletlen mintába bekerült 89 ukrajnai háztartásfő közös jellemzője volt, hogy többségüket olyan, zömében 30-49 éves, és 60 év feletti nők alkották, akik a vizsgálat (2022 június-július) idején házastársuk nélkül, főként kiskorú gyermekeikkel éltek egy fővárosi és egy megyeszékhelyi átmeneti szállón. Eredményeink a támogatási percepció (a kapott támogatásokról való beszámolót) szervezeti, (egyéni) szükségletek és támogatásfajták szerinti megnyilvánulásáról nyújtottak információkat. Adataink szerint két jól elkülönült szükségletstruktúra jelent meg a fővárosi és a megyeszékhelyen élő háztartásfők válaszai alapján. Fontos eredménynek tartjuk azt is, hogy a menekültek tartózkodási aspirációi szignifikánsan befolyásolták jelzett szükségleteiket. Vizsgálatunk és eredményeink hiánypótlóak, mert a magyar társadalom- és alkalmazott tudományok egyik nagy adóssága, hogy a humanitárius segélyszervezetek tevékenységével, valamint a humanitárius segélyezés módszertanának vizsgálatával alig foglalkoztak érdemben.