A kereskedelmi megállapodások szerepe a klímaváltozásban. Szakirodalmi áttekintés

Kozgazdasagi Szemle Pub Date : 2021-05-19 DOI:10.18414/KSZ.2021.5.540

Jeremiás Máté Balogh

{"title":"A kereskedelmi megállapodások szerepe a klímaváltozásban. Szakirodalmi áttekintés","authors":"Jeremiás Máté Balogh","doi":"10.18414/KSZ.2021.5.540","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az eghajlatvaltozassal es kereskedelemmel kapcsolatos diskurzusban viszonylag mersekelt figyelmet forditanak a kereskedelmi megallapodasok szerepere. Holott a parizsi klimacelok teljesulesehez a kereskedelmi megallapodasok is – a vamok csokkentese, a kornyezetbarat termekek szabalyozasanak harmonizalasa, a piactorzito mezőgazdasagi es fosszilisenergia-tamogatasok megszuntetese altal – hozzajarulhatnanak. A tanulmany a 2010 es 2020 kozott megjelent legujabb nemzetkozi kozgazdasagi szakirodalom szisztematikus attekintesevel a nemzetkozi kereskedelmi megallapodasok eghajlatvaltozasra gyakorolt hatasait vizsgalja. A szakirodalom alapjan megallapithato, hogy a kereskedelmi targyalasok, a WTO-megallapodasok hatekonysaga a nemzeti erdekek es a protekcionizmus előterbe kerulese miatt gyengenek mondhato. Raadasul a karosanyag-kibocsatas nemzetkozi kereskedelmi rendszereinek es a kereskedelmi korlatoknak a felszamolasa bizonyos esetekben akar novelheti is az uveghazhatasu gazok kibocsatast. A tanulmany ramutat arra, hogy a karbonszivargas jelensege alaashatja a nemzetkozi klimacelok elereset. A kereskedelmi megallapodas legnagyobb haszonelvezői elsősorban a legnagyobb fejlett orszagok – az Egyesult Allamok, Kina es az Europai Unio –, amelyek egyben a legnagyobb uveghazhatasugaz-kibocsatok is. A szakirodalom szakpolitikai ajanlasokat is kinal a kereskedelmi megallapodasokkal kapcsolatos szen-dioxid-csokkentes es a klimavaltozas hatasainak enyhitese erdekeben. Az elemzes a karbonado, a karbonvam, a karbonar-harmonizacio, a kereskedelem nem vam jellegű akadalyainak szabalyozasa, illetve a karbonszivargas csokkentesenek kerdeskoreit is targyalja.* \nJournal of Economic Literature (JEL) kod: F18, Q54.","PeriodicalId":145716,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2021-05-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Kozgazdasagi Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.540","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Az eghajlatvaltozassal es kereskedelemmel kapcsolatos diskurzusban viszonylag mersekelt figyelmet forditanak a kereskedelmi megallapodasok szerepere. Holott a parizsi klimacelok teljesulesehez a kereskedelmi megallapodasok is – a vamok csokkentese, a kornyezetbarat termekek szabalyozasanak harmonizalasa, a piactorzito mezőgazdasagi es fosszilisenergia-tamogatasok megszuntetese altal – hozzajarulhatnanak. A tanulmany a 2010 es 2020 kozott megjelent legujabb nemzetkozi kozgazdasagi szakirodalom szisztematikus attekintesevel a nemzetkozi kereskedelmi megallapodasok eghajlatvaltozasra gyakorolt hatasait vizsgalja. A szakirodalom alapjan megallapithato, hogy a kereskedelmi targyalasok, a WTO-megallapodasok hatekonysaga a nemzeti erdekek es a protekcionizmus előterbe kerulese miatt gyengenek mondhato. Raadasul a karosanyag-kibocsatas nemzetkozi kereskedelmi rendszereinek es a kereskedelmi korlatoknak a felszamolasa bizonyos esetekben akar novelheti is az uveghazhatasu gazok kibocsatast. A tanulmany ramutat arra, hogy a karbonszivargas jelensege alaashatja a nemzetkozi klimacelok elereset. A kereskedelmi megallapodas legnagyobb haszonelvezői elsősorban a legnagyobb fejlett orszagok – az Egyesult Allamok, Kina es az Europai Unio –, amelyek egyben a legnagyobb uveghazhatasugaz-kibocsatok is. A szakirodalom szakpolitikai ajanlasokat is kinal a kereskedelmi megallapodasokkal kapcsolatos szen-dioxid-csokkentes es a klimavaltozas hatasainak enyhitese erdekeben. Az elemzes a karbonado, a karbonvam, a karbonar-harmonizacio, a kereskedelem nem vam jellegű akadalyainak szabalyozasa, illetve a karbonszivargas csokkentesenek kerdeskoreit is targyalja.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: F18, Q54.

查看原文本刊更多论文

在关于气候变化和贸易的讨论中，对贸易巨型发展的作用关注相对较少。然而，贸易巨型能力也可以通过减少流动、协调环保产品的监管以及消除农业和化石能源的市场扭曲，为实现巴黎气候目标做出贡献。本研究通过系统性回顾，研究了 2010 年至 2020 年间发表的最新国际经济学文献对国际贸易巨型发展的气候影响的影响。文献显示，由于国家利益和保护主义的出现，贸易壁垒、世贸组织协议的影响可能会被削弱。此外，国际贸易体系和贸易壁垒对胴体出口的增加在某些情况下也可能会增加国内天然气的出口。研究表明，碳泄漏现象会降低国家气候的适应能力。贸易巨头的主要受益者主要是最发达国家--美国、中国和欧盟，它们也是最大的温室气体出口国。文献还包括减少与贸易有关的巨型能力所产生的二氧化碳排放以及减缓气候变化影响的政策分析。分析还包括碳税、碳排放、碳协调、非挥发性贸易壁垒和减少碳泄漏的监管。* 《经济文献期刊》（JEL）kod：F18，Q54。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Kozgazdasagi Szemle

自引率

0.00%

发文量