{"title":"Recenzió Ninette Kelley People Forced to Flee. History, Change and Challenge könyvéről","authors":"Zoltán Klenner","doi":"10.32566/ah.2023.2.7","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A kényszermigráció történetével átfogó módon foglalkozó nagyívű munka a menekültek helyzetére vonatkozó 1951 . évi genfi egyezmény aláírásának 70 . évfordulója alkalmából készült el, és a tavaly jelent meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) támogatásával . Az 540 oldal terjedelmű könyv az Egyezmény aláírásának 50 . évfordulója alkalmából kiadott és magyarul is megjelent, Mark Cutts által szerkesztett A világ menekültjeinek helyzete. A humanitárius segítségnyújtás öt évtizede című kiadvány folytatásának és kiegészítésének tekinthető . Míg a megelőző kötet áttekintette a 20 . század második felében történt jelentősebb kényszervándorlást okozó eseményeit (menekültkérdés Európában a második világháború után, az afrikai gyarmati rendszer felszámolása, menekültek Dél-Ázsiában, kényszervándorlás a korábbi szovjet régióban, a fejlett ipari államok menekültügyi politikája), az új könyv nyomon követi a menekültügy történetét az ókortól kezdve egészen napjainkig, azaz a 2020-as évek elejéig . (Így az ukrajnai háború miatt bekövetkező, Európában a második világháború óta nem látott méretű menekülthullám kezelése még nem szerepel a könyvben .) Leírja, hogy a menekültek jogállásáról szóló 1951-es egyezmény hogyan nőtte ki a háború utáni Európát, és hogyan vált a menekültek védelmének globális, kötelező érvényű keretévé . A nemzetközi menekültügyi rezsim hatókörén túl áttekinti a belső menekültek problémáját, és a napjainkban egyre gyakrabban megjelenő, úgynevezett klímamenekültek kérdését . Megvizsgál továbbá olyan, a menedékjoggal összefüggő tárgyköröket, mint a kényszerű lakóhelyelhagyáshoz kapcsolódó humanitárius kihívások, valamint a menekültek számára nyújtott tartós megoldások, a menekültvédelem hosszú távú finanszírozásának kérdése . Nyomon követi továbbá a tömeges menekültválságot okozó, és súlyos emberi jogi visszaéléseket elkövető személyek, politikai és katonai vezetők büntetőjogi felelősségre vonása érdekében tett erőfeszítések bővülését . Az 1951 . évi genfi egyezmény létrejötte a második világháborút követő kényszervándorlásra, illetve a kommunista rendszerek megszilárdulására adott egyfajta „nyugati” válasz volt: kezdetben kifejezetten az európai menekültek helyzetének rendezésére hozták azt létre, és csak az 1951 . január 1-jét megelőzően","PeriodicalId":117674,"journal":{"name":"Acta Humana","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-07-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Humana","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.32566/ah.2023.2.7","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A kényszermigráció történetével átfogó módon foglalkozó nagyívű munka a menekültek helyzetére vonatkozó 1951 . évi genfi egyezmény aláírásának 70 . évfordulója alkalmából készült el, és a tavaly jelent meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) támogatásával . Az 540 oldal terjedelmű könyv az Egyezmény aláírásának 50 . évfordulója alkalmából kiadott és magyarul is megjelent, Mark Cutts által szerkesztett A világ menekültjeinek helyzete. A humanitárius segítségnyújtás öt évtizede című kiadvány folytatásának és kiegészítésének tekinthető . Míg a megelőző kötet áttekintette a 20 . század második felében történt jelentősebb kényszervándorlást okozó eseményeit (menekültkérdés Európában a második világháború után, az afrikai gyarmati rendszer felszámolása, menekültek Dél-Ázsiában, kényszervándorlás a korábbi szovjet régióban, a fejlett ipari államok menekültügyi politikája), az új könyv nyomon követi a menekültügy történetét az ókortól kezdve egészen napjainkig, azaz a 2020-as évek elejéig . (Így az ukrajnai háború miatt bekövetkező, Európában a második világháború óta nem látott méretű menekülthullám kezelése még nem szerepel a könyvben .) Leírja, hogy a menekültek jogállásáról szóló 1951-es egyezmény hogyan nőtte ki a háború utáni Európát, és hogyan vált a menekültek védelmének globális, kötelező érvényű keretévé . A nemzetközi menekültügyi rezsim hatókörén túl áttekinti a belső menekültek problémáját, és a napjainkban egyre gyakrabban megjelenő, úgynevezett klímamenekültek kérdését . Megvizsgál továbbá olyan, a menedékjoggal összefüggő tárgyköröket, mint a kényszerű lakóhelyelhagyáshoz kapcsolódó humanitárius kihívások, valamint a menekültek számára nyújtott tartós megoldások, a menekültvédelem hosszú távú finanszírozásának kérdése . Nyomon követi továbbá a tömeges menekültválságot okozó, és súlyos emberi jogi visszaéléseket elkövető személyek, politikai és katonai vezetők büntetőjogi felelősségre vonása érdekében tett erőfeszítések bővülését . Az 1951 . évi genfi egyezmény létrejötte a második világháborút követő kényszervándorlásra, illetve a kommunista rendszerek megszilárdulására adott egyfajta „nyugati” válasz volt: kezdetben kifejezetten az európai menekültek helyzetének rendezésére hozták azt létre, és csak az 1951 . január 1-jét megelőzően