K. Renner, Az ausztriai nemzetek, harca az államért
{"title":"Karl Renner","authors":"K. Renner, Az ausztriai nemzetek, harca az államért","doi":"10.1163/9789004351967_020","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Nem egy olyan tudomány van csupán, amelynek tárgya a nemzetiség. Bennünket azonban csak a nemzetnek az államhoz való viszonya érdekel, témánk tehát a politikai tudomány körébe tartozik. A legkülönbözőbb szemléletek összekeveredése folytán olyan bizonytalanná és ellentmondásossá vált a nemzeti kérdés értelmezése, hogy a tisztánlátás végett fel kell vetni a módszer kérdését. A nemzetiség érdekli az etnológust, a szociológust, a jogtudományt és a politikai tudományt. Mindegyik tudományág a maga álláspontjáról és a maga módszerével szükségképpen más-más eredményre jut, és minden ilyen eredmény a nemzetiség lényegének egy bizonyos oldalát világítja meg, úgyhogy csak a fenti tudományágak összessége nyújthat kimerítő képet a tárgyról. Ehelyett az etnológia és a politika, a szociológia és a jogtudomány stb. reménytelen kavarodását látjuk, s így az elmélet nem eligazítja, hanem inkább félrevezeti a gyakorlat emberét. Az etnológus a természettudományos szemléletmódot követi: A kiválasztódás és az öröklés, az alkalmazkodás és a differenciálódás stb. természeti törvényei a „homo sapiens” fajára alkalmazva azon belül változatokat és csoportokat hoznak létre, amelyeket testi ismertetőjelek különböztetnek meg. Az ő számára a bőr, a haj, a szem színe, a koponyaalkat, az izomzat stb. a mértékadó. Megfigyeléseinek eredménye rasszok (fajták), ezeken belül a törzsek és keverékrasszok megállapítása. Egyebet sohasem állapíthat meg, s az etnológus csak pontatlanul beszél nemzetiségekről. Könnyű kimutatni, milyen tarthatatlan eredményekre jutnánk, ha jogi célokra etnológiai ismertetőjeleket használnánk. Hogyan lehetne etnológiai ismertetőjelek alapján eldönteni azt a jogi kérdést, hogy bizonyos helyen van-e annyi más nemzetiségű, amennyi egy kisebbségi iskolához szükséges? Talán orvosbizottságnak kellene koponyaméréseket végeznie Cilliben [szlovénül: Celje], hogy döntsön a szlovén gimnázium kérdésében? A szociológiai szemléletmód messze túlmegy a neki nyersanyagot nyújtó természettudományos szemléleten. A két módszer között az a sajátos kü-","PeriodicalId":259325,"journal":{"name":"Austro-Marxism: The Ideology of Unity. Volume II","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2020-02-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Austro-Marxism: The Ideology of Unity. Volume II","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1163/9789004351967_020","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Nem egy olyan tudomány van csupán, amelynek tárgya a nemzetiség. Bennünket azonban csak a nemzetnek az államhoz való viszonya érdekel, témánk tehát a politikai tudomány körébe tartozik. A legkülönbözőbb szemléletek összekeveredése folytán olyan bizonytalanná és ellentmondásossá vált a nemzeti kérdés értelmezése, hogy a tisztánlátás végett fel kell vetni a módszer kérdését. A nemzetiség érdekli az etnológust, a szociológust, a jogtudományt és a politikai tudományt. Mindegyik tudományág a maga álláspontjáról és a maga módszerével szükségképpen más-más eredményre jut, és minden ilyen eredmény a nemzetiség lényegének egy bizonyos oldalát világítja meg, úgyhogy csak a fenti tudományágak összessége nyújthat kimerítő képet a tárgyról. Ehelyett az etnológia és a politika, a szociológia és a jogtudomány stb. reménytelen kavarodását látjuk, s így az elmélet nem eligazítja, hanem inkább félrevezeti a gyakorlat emberét. Az etnológus a természettudományos szemléletmódot követi: A kiválasztódás és az öröklés, az alkalmazkodás és a differenciálódás stb. természeti törvényei a „homo sapiens” fajára alkalmazva azon belül változatokat és csoportokat hoznak létre, amelyeket testi ismertetőjelek különböztetnek meg. Az ő számára a bőr, a haj, a szem színe, a koponyaalkat, az izomzat stb. a mértékadó. Megfigyeléseinek eredménye rasszok (fajták), ezeken belül a törzsek és keverékrasszok megállapítása. Egyebet sohasem állapíthat meg, s az etnológus csak pontatlanul beszél nemzetiségekről. Könnyű kimutatni, milyen tarthatatlan eredményekre jutnánk, ha jogi célokra etnológiai ismertetőjeleket használnánk. Hogyan lehetne etnológiai ismertetőjelek alapján eldönteni azt a jogi kérdést, hogy bizonyos helyen van-e annyi más nemzetiségű, amennyi egy kisebbségi iskolához szükséges? Talán orvosbizottságnak kellene koponyaméréseket végeznie Cilliben [szlovénül: Celje], hogy döntsön a szlovén gimnázium kérdésében? A szociológiai szemléletmód messze túlmegy a neki nyersanyagot nyújtó természettudományos szemléleten. A két módszer között az a sajátos kü-