{"title":"Probléma vagy ajándék? : Tanítók attitűdvizsgálata a menstruációra való felkészítéssel kapcsolatban","authors":"Nóra Hodossi, Cecília Sinka, Adrien Pigniczkiné Rigó","doi":"10.17670/mped.2020.4.327","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A menstruációval kapcsolatos szocializáció nem a menarchéval kezdődik, hanem jóval hamarabb. A gyermekek már óvodás korukban számos információt kapnak a reprodukció különböző aspektusairól (Martin & Luke, 2010). Az elsődleges információforrás jellemzően az édesanya, de jelentős a kortársak és az oktatási intézmények, valamint napjainkban már a média szerepe is (Costos et al., 2002; Spadaro et al., 2018). A serdülésre időben történő felkészítés szerepe a lányok esetében kiemelten fontos. Minél felkészültebben éri őket az első vérzésük, annál kevésbé lesz negatív élmény számukra, ami még az évtizedekkel későbbi menstruációhoz való hozzáállásukat és a menstruációval kapcsolatos egészségüket is befolyásolhatja (Chandra-Mouli & Patel, 2017; Marván & Chrisler, 2018). Mindezzel összhangban a WHO nemi egészségnevelésre vonatkozó érvényes irányelvei 6–9 éves korban minimum sztenderdként jelölik meg a menstruációval kapcsolatos felvilágosítást (WHO Európai Regionális Irodája & BZgA, 2010). Azonban sokszor azok a személyek – anyák, tanítók –, akikre ez a feladat várna, tanácstalanul, bizonytalanul foglalkoznak ezzel, vagy ha csak lehet, inkább egymásra hárítják a felkészítést, tájékoztatást (Bennett & Harden, 2014). Jelen tanulmány célja kvalitatív interjúelemzés módszerével feltérképezni a tanítók attitűdjét a menstruációval kapcsolatos ismeretek átadására vonatkozóan, különös tekintettel az alsó tagozatos tanulókra.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Pedagógia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.4.327","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A menstruációval kapcsolatos szocializáció nem a menarchéval kezdődik, hanem jóval hamarabb. A gyermekek már óvodás korukban számos információt kapnak a reprodukció különböző aspektusairól (Martin & Luke, 2010). Az elsődleges információforrás jellemzően az édesanya, de jelentős a kortársak és az oktatási intézmények, valamint napjainkban már a média szerepe is (Costos et al., 2002; Spadaro et al., 2018). A serdülésre időben történő felkészítés szerepe a lányok esetében kiemelten fontos. Minél felkészültebben éri őket az első vérzésük, annál kevésbé lesz negatív élmény számukra, ami még az évtizedekkel későbbi menstruációhoz való hozzáállásukat és a menstruációval kapcsolatos egészségüket is befolyásolhatja (Chandra-Mouli & Patel, 2017; Marván & Chrisler, 2018). Mindezzel összhangban a WHO nemi egészségnevelésre vonatkozó érvényes irányelvei 6–9 éves korban minimum sztenderdként jelölik meg a menstruációval kapcsolatos felvilágosítást (WHO Európai Regionális Irodája & BZgA, 2010). Azonban sokszor azok a személyek – anyák, tanítók –, akikre ez a feladat várna, tanácstalanul, bizonytalanul foglalkoznak ezzel, vagy ha csak lehet, inkább egymásra hárítják a felkészítést, tájékoztatást (Bennett & Harden, 2014). Jelen tanulmány célja kvalitatív interjúelemzés módszerével feltérképezni a tanítók attitűdjét a menstruációval kapcsolatos ismeretek átadására vonatkozóan, különös tekintettel az alsó tagozatos tanulókra.