{"title":"A 450 éve elhunyt Szegedi Kis István emlékezete (1505–1572)","authors":"Miskei Antal","doi":"10.54231/etszemle.2022.1.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Szegedi Kis István a helvét irányú teológia tanainak első magyarországi rendszerezője. A wittenbergi egyetemen folytatott tanulmányai után hazatért Magyarországra, ahol előbb oktatott és iskolát vezetett, majd 1554-től Laskón, 1558-tól pedig Kálmáncsán vállalt lelkészi állást. 1561 és 1563 között török fogságot szenvedett. Élete utolsó évtizedét – az oszmánok akaratának megfelelően – Ráckevén töltötte, ahol prédikátorként és az alsó-dunamelléki egyházkerület szuperintendenseként tevékenykedett. Kezdetben a wittenbergi irányzat híve volt, de az 1550-es évek második felében már szinte bizonyosan a helvét hitvallást követte. Latin nyelvű teológiai munkái halála után külföldön jelentek meg, így Európa-szerte ismert személlyé vált. Zsoltárfordításainak és magyar nyelvű verseinek egy része szintén fennmaradt. Életrajzát tanítványa, Skarica Máté írta meg latin nyelven, aki egyben megrajzolta mestere arcképét is.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"452 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-05-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Egyháztörténeti Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.1.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Szegedi Kis István a helvét irányú teológia tanainak első magyarországi rendszerezője. A wittenbergi egyetemen folytatott tanulmányai után hazatért Magyarországra, ahol előbb oktatott és iskolát vezetett, majd 1554-től Laskón, 1558-tól pedig Kálmáncsán vállalt lelkészi állást. 1561 és 1563 között török fogságot szenvedett. Élete utolsó évtizedét – az oszmánok akaratának megfelelően – Ráckevén töltötte, ahol prédikátorként és az alsó-dunamelléki egyházkerület szuperintendenseként tevékenykedett. Kezdetben a wittenbergi irányzat híve volt, de az 1550-es évek második felében már szinte bizonyosan a helvét hitvallást követte. Latin nyelvű teológiai munkái halála után külföldön jelentek meg, így Európa-szerte ismert személlyé vált. Zsoltárfordításainak és magyar nyelvű verseinek egy része szintén fennmaradt. Életrajzát tanítványa, Skarica Máté írta meg latin nyelven, aki egyben megrajzolta mestere arcképét is.