Kettős röntgensugár abszorpciós eljáráson és bioelektromos impedancián alapuló testösszetétel-becslő módszerek összehasonlítóelemzése fiatal sportolók körében

Abstract

A testosszetetel-becsles soran mas-mas modszerekkel kapott eredmenyek elterőek lehetnek, ezert ertelmezesukhoz, elemzesukhoz kellő ovatossag szukseges, főleg sportolok eseteben, ahol a legkisebb testosszetetelbeli kulonbsegek is hatassal lehetnek a teljesitmenyre. Vizsgalatunk celja, hogy elemezzuk ket, napjainkban elterjedt testosszetetelt meghatarozo modszer eredmenyei kozotti eltereseket fiatal sportoloknal. Mintankban 1004 13-18 ev kozotti sportolo gyermek testosszetetelet hataroztuk meg bioelektromos impedancian alapulo modszer (BIA), valamint kettős rontgensugar abszorpcios eljaras (DEXA) segitsegevel. A kapott ertekek kozotti kapcsolatot korrelacioval, az eltereseket ket mintas t-probaval, paros t-probaval, illetve Bland-Altman analizis segitsegevel elemeztuk, 5%-os szignifikancia szinten. A ket modszerrel becsult testosszetevő komponensek kozott erős korrelaciot talaltunk a zsirtomeg es a sovany tomeg eseteben (r2=0,873, p<0,05, illetve r2=0,964, p<0,05). A vizsgalat soran azt tapasztaltuk, hogy a BIA-val meghatarozott zsirtomeg es zsirszazalek szignifikansan kisebb (fiu/leanyok: 4,9/4,6 kg-mal, illetve 7,1/7,2 %-kal), mig a sovany tomeg szignifikansan nagyobb erteket mutatott (fiuk/leanyok: 3,8/3,8 kg-mal), mint a DEXA-val mert eredmenyek. A nemek kozott az atlagos elteresek merteke nem kulonbozott egyik vizsgalt parameter eseteben sem. A kulonbsegek hattereben egyreszt a ket modszer alapvetően elterő műkodesi elve (DEXA: rontgensugar elnyelődese a kulonboző sűrűsegű szovetekben; BIA: szovetek elterő viz-tartalma miatti vezetőkepessegbeli kulonbsegek), masreszt a sportolok atlagos populaciotol elterő testosszetetele allhat. Ugy tűnik, hogy a kisebb zsirszazalek eseten nagyobb a kulonbseg a ket modszer altal becsult ertekek kozott. Results obtained by different methods in body composition assessments may differ significantly. So the interpretation of results should be treated with caution. This is especially important in athletes when even small changes in body composition may influence athletic performance. The aim of our study was to analyze the differences between the results of two common methods of body composition analysis in young athletes. Our sample consisted of 1004 athletes aged 13-18 years. Their body composition was measured by bioimpedance (BIA) and by dual X-ray absorptiometry methods (DEXA). Differences between subgroups were analyzed by two sample t-tests, paired t-tests, and Bland-Altman analysis. Pearson correlation was used to look for relationships between the examined variables. There was a strong correlation between the results of the two methods for fat mass and lean mass (r2=0.873, p<0.05 and r2=0.964, p<0.05 respectively). Fat mass and fat percentage measured by BIA were significantly lower (boys/girls by 4.9/4.6 kg and by 7.1/7.2% respectively), while lean body mass was significantly higher (boys/girls by 3.8/3.8 kg respectively), than the results measured by DEXA. The magnitude of mean differences did not differ for any of the examined parameters between boys and girls. On the one hand, the differences may be attributed to the fundamentally different operating principle of the two methods and on the other hand to the body composition traits observed in athletes. Lower fat percentage results in larger differences between the two methods.