Politikai ciklusok- statisztikai adatok

Világpolitika és a Közgazdaságtan Pub Date : 2023-07-26 DOI:10.14267/vilpol2023.03.13

József Botos, Katalin Botos

{"title":"Politikai ciklusok- statisztikai adatok","authors":"József Botos, Katalin Botos","doi":"10.14267/vilpol2023.03.13","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja. A rendszerváltozás előtti harminc évben a reálbér – az utolsó három év, 1987-89 kivételével – emelkedett. Amikor csökkenni kezdett, a rendszer megbukott. 1990 után nagy életszínvonal-esés, reálbér-csökkenés következett be, különösen a második ciklustól. Ezt követően 2010-ig minden kormányt leszavaztak a választók, mert nem tudta elérni még az 1990-es szintet sem. S amikor mégis sikerült megtartani a hatalmat, emelni a reálbéreket, ezt azon az áron tették, mint a Kádár-korszak kormányzata: az eladósodás terhére. Amikor ennek 2009-ben megálljt parancsolt a nemzetközi pénzpiac, meg is bukott a kormány. 2010-től minden évben sikerült a reálbéreket országosan emelni. A humán ágazatok azonban lemaradtak, a versenyszférában nőtt a reálbér. Ezt a gazdaságélénkítő politika a GDP emelésével és az exporttöbbletekkel jól szolgálta. A nagyobb GDP-ből is a korábbinál nagyobb lett a bérből élők által megkapott jövedelem-hányad. Elérte %-ban a rendszerváltás előtti utolsó év szintjét. A politika így többszörösen újrázni tudott. A humán tőke ágazatai azonban lemaradtak ebben a folyamatban. Lemaradtak a nyugdíjasok is.","PeriodicalId":255457,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-07-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.14267/vilpol2023.03.13","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja. A rendszerváltozás előtti harminc évben a reálbér – az utolsó három év, 1987-89 kivételével – emelkedett. Amikor csökkenni kezdett, a rendszer megbukott. 1990 után nagy életszínvonal-esés, reálbér-csökkenés következett be, különösen a második ciklustól. Ezt követően 2010-ig minden kormányt leszavaztak a választók, mert nem tudta elérni még az 1990-es szintet sem. S amikor mégis sikerült megtartani a hatalmat, emelni a reálbéreket, ezt azon az áron tették, mint a Kádár-korszak kormányzata: az eladósodás terhére. Amikor ennek 2009-ben megálljt parancsolt a nemzetközi pénzpiac, meg is bukott a kormány. 2010-től minden évben sikerült a reálbéreket országosan emelni. A humán ágazatok azonban lemaradtak, a versenyszférában nőtt a reálbér. Ezt a gazdaságélénkítő politika a GDP emelésével és az exporttöbbletekkel jól szolgálta. A nagyobb GDP-ből is a korábbinál nagyobb lett a bérből élők által megkapott jövedelem-hányad. Elérte %-ban a rendszerváltás előtti utolsó év szintjét. A politika így többszörösen újrázni tudott. A humán tőke ágazatai azonban lemaradtak ebben a folyamatban. Lemaradtak a nyugdíjasok is.

查看原文本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Világpolitika és a Közgazdaságtan

自引率

0.00%

发文量