Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?

Abstract

A TANULMÁNY CÉLJA A kisvárosok fejlődési lehetőségei, versenyképessége, lakóhelyi vonzereje megerősödőben van, s ezáltal sajátos szerep adódik számukra a település-rendszerben (Cox-Longlands 2016.). E szerep ígéretes, sikeres formálását segítheti a slow alapú városfejlesztési filozófia és gyakorlat. (Osbaldiston 2013, Birkner és tsai 2017) A slow mozgalom leginkább a hagyományok jelentőségét, a minőséget, a környezetbarát mezőgazdasági termelést, illetve a helyi termékeket hangsúlyozza. Az alapelveikhez tartoznak továbbá az egészséges életmód, a helyi közösségek aktivitása, különösen a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Célunk a slow filozófia, s az abba integráltan beépülő slow turizmus bemutatása és alkalmazása a települések jövőépítésében. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kisváros-marketing kutatási program keretében 2020 őszén primer kutatást végeztünk a magyar 5000 és 20000 fő lakost számláló kisvárosok körében. Kisvárosok vezetői kérdeztük, hogy miként definiálják, hogyan élik meg a kisvárosi létet, hogyan ítélik meg adottságaikat, szerepüket a településrendszerben, milyen problémákkal küzdenek. A téma aktualitását és fontosságát mutatja a magasnak tekinthető válaszadási arány. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kisvárosok körében készült primer vizsgálati eredményeink szerint a turizmus kiemelten jelenik meg a településfejlesztési tervekben. A kisvárosok slow turizmusa igazi értékeket teremthet (Desalvo-Calzatti 2017), egyrészt a sokféle motivációjú, sok célcsoportot kielégítő, jelentős turistaforgalmú, korábban túlturizmussal küzdő nagyvárosi desztinációk gyógyító alternatívája, másrészt a turistaforgalomból eddig kimaradó, annak perifériáin megjelenő területek számára fenntartható, turizmusépítő perspektívát jelent (Pécsek 2008). GYAKORLATI JAVASLATOKAT Számos példa mutatja, hogy a slow filozófia a helyi identitásra, elégedettségre épülő, a helyi erőforrásokat fenntartható módon mozgató településfejlesztési alternatíva. Tanulmányunkban három olyan kezdeményezést mutatunk be, ahol a slow filozófia sikeresen alkalmazásra került a településfejlesztésben. Köszönetnyilvánítás: "A tanulmány az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” - Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című projekt Oktatási Innováció (2. részprojekt) projektelem keretén belül, annak támogatásával készült."