„Méltán nevezhetni chinai Homérnak"

Abstract

Az ókori kínai dalgyűjtemény, a Dalok könyve – mint a konfuciánus kánon része – a 18. századtól kezdve vált ismertté Európában. Mivel a 20. század közepéig nem akadt tudományos felkészültséggel és kínai nyelvtudással is rendelkező magyar orientalista, a kezdetben a Kínáról szóló információkat közvetítő nyelveken (német, angol, francia) keresztül interpretálva váltak elérhetővé a nagyközönség számára. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy számos olyan, eddig rejtőzködő forrást tár fel, amelyek gazdagítják a 19. századi magyar nyelvű ismeretanyag tárházát Kínával és a kínai kultúrával kapcsolatban. Ezek közül is különösen értékesek azok a források, amelyek a kínai versek első magyar nyelvű fordításait, műfordításait képviselik. A tanulmány második részében a Dalok könyvével kapcsolatos ismeretek, recepciók és legkorábbi fordítások olvashatók a 19. század 1878-tól a 20. század elejéig.