{"title":"sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra","authors":"A. Albeker","doi":"10.38144/tkt.2021.2.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A japán gyorsírás Lindsley és Graham rendszerének adaptálásával született meg, és 1883-ra datálható az első alkalmazása. Azonban a gyorsírás fejlesztői, használói a sino-japán írásrendszerből is merítettek, úgy mint \n \nokototen (乎古止点) \nkanaírás \nkanji, illetve bushu \n \nAz egyéb hatások az írásirány, a dakuten (濁点) és a hatsuon (撥音) jelölése, valamint a japán-sinojapán szópárok felhasználása. Ezek a hatások nem korlátozódnak a Meiji kori gyorsírásokra, a modern gyorsírásokban is kimutathatók.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"197 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Távol-keleti Tanulmányok","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A japán gyorsírás Lindsley és Graham rendszerének adaptálásával született meg, és 1883-ra datálható az első alkalmazása. Azonban a gyorsírás fejlesztői, használói a sino-japán írásrendszerből is merítettek, úgy mint
okototen (乎古止点)
kanaírás
kanji, illetve bushu
Az egyéb hatások az írásirány, a dakuten (濁点) és a hatsuon (撥音) jelölése, valamint a japán-sinojapán szópárok felhasználása. Ezek a hatások nem korlátozódnak a Meiji kori gyorsírásokra, a modern gyorsírásokban is kimutathatók.