{"title":"Szemelvények az első világháború angol nyelvű historiográfiájából a 2000-es években","authors":"László Ambrus","doi":"10.46438/ACTAUNIVESZTERHAZYHISTORIAE.2020.5","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az első világháború nemzetközi historiográfiája rendkívül széles vizsgálati szempontskálán mozog, különösen az ezredforduló környékétől kezdődően. Ennek újabb lökést adott a centenárium ötéves időszaka, minek eredményeként a 2014 és 2019 között eltelt évek során konferenciák százait rendezték, tanulmánykötetek, monográfiák és a folyóiratok tematikus számai pedig oly mértékben özönlöttek az érdeklődő olvasókra, hogy ember legyen a talpán, aki a teljes szakirodalommal meg képes birkózni. Ebben a historiográfiai jellegű tanulmányban magam is csak annyira vállalkozom, hogy egy rövid, de velős áttekintést nyújtsak, ami szándékom szerint lefedi az elmúlt két évtized „termésének” főbb irányvonalait, legkiemelkedőbb vagy legérdekesebb munkáit, ám közel sem ad teljes bibliográfiát az elmúlt húsz év során megjelent első világháborús témájú munkákról. Nincs könnyű helyzetben az első világháborúval foglalkozó kutató, amikor a téma tengernyi szakirodalmát próbálja összegezni vagy éppen kijelölni belőle a kiemelésre leginkább érdemes darabokat. A témakörben megjelent művek óriási száma és a kutatási szempontok rendkívüli sokszínűsége miatt akár külön doktori disszertációk is készülhetnének a nagy háború angol nyelvű historiográfiájáról. A brit hadtörténet-kutatás „nagy öregjei”, John Keegan,1 Michael Howard2 vagy Martin Gilbert3 mind megírták a maguk „nagy háború”-összegzését, természetesen a frontokon zajló hadi eseményekre fókuszálva. Közülük Magyarországon Keegan a legismertebb, vaskos hadtörténelmi elemzései, melyeket talán legjellemzőbb kifejezéssel terjedelmes esszéknek nevezhetünk, igen népszerűek nemcsak a szakma, de az érdeklődő „laikus” közönség körében is. Az első és második világháborúval foglalkozó művei Magyarországon is több kiadást megéltek, többek között az Európa Kiadó gondozásában.4 Mindkettő meglehetősen kimerítően tárgyalja a világháborúk eseménytörténetét, nem hanyagolva el a hátország helyzetének bemutatását sem. Hiányosságaként viszont megemlítendő, hogy a Keegan-féle Első világháború fókuszpontja egyértelműen és látványosan a nyugati fronton található, és viszonylag mostohán bánik a keleti és a balkáni front történéseivel. Ettől függetlenül a téma alapművének tekinthető, hiszen amellett, hogy átfogó képet nyújt a háború ese-","PeriodicalId":313932,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","volume":"71 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.46438/ACTAUNIVESZTERHAZYHISTORIAE.2020.5","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Az első világháború nemzetközi historiográfiája rendkívül széles vizsgálati szempontskálán mozog, különösen az ezredforduló környékétől kezdődően. Ennek újabb lökést adott a centenárium ötéves időszaka, minek eredményeként a 2014 és 2019 között eltelt évek során konferenciák százait rendezték, tanulmánykötetek, monográfiák és a folyóiratok tematikus számai pedig oly mértékben özönlöttek az érdeklődő olvasókra, hogy ember legyen a talpán, aki a teljes szakirodalommal meg képes birkózni. Ebben a historiográfiai jellegű tanulmányban magam is csak annyira vállalkozom, hogy egy rövid, de velős áttekintést nyújtsak, ami szándékom szerint lefedi az elmúlt két évtized „termésének” főbb irányvonalait, legkiemelkedőbb vagy legérdekesebb munkáit, ám közel sem ad teljes bibliográfiát az elmúlt húsz év során megjelent első világháborús témájú munkákról. Nincs könnyű helyzetben az első világháborúval foglalkozó kutató, amikor a téma tengernyi szakirodalmát próbálja összegezni vagy éppen kijelölni belőle a kiemelésre leginkább érdemes darabokat. A témakörben megjelent művek óriási száma és a kutatási szempontok rendkívüli sokszínűsége miatt akár külön doktori disszertációk is készülhetnének a nagy háború angol nyelvű historiográfiájáról. A brit hadtörténet-kutatás „nagy öregjei”, John Keegan,1 Michael Howard2 vagy Martin Gilbert3 mind megírták a maguk „nagy háború”-összegzését, természetesen a frontokon zajló hadi eseményekre fókuszálva. Közülük Magyarországon Keegan a legismertebb, vaskos hadtörténelmi elemzései, melyeket talán legjellemzőbb kifejezéssel terjedelmes esszéknek nevezhetünk, igen népszerűek nemcsak a szakma, de az érdeklődő „laikus” közönség körében is. Az első és második világháborúval foglalkozó művei Magyarországon is több kiadást megéltek, többek között az Európa Kiadó gondozásában.4 Mindkettő meglehetősen kimerítően tárgyalja a világháborúk eseménytörténetét, nem hanyagolva el a hátország helyzetének bemutatását sem. Hiányosságaként viszont megemlítendő, hogy a Keegan-féle Első világháború fókuszpontja egyértelműen és látványosan a nyugati fronton található, és viszonylag mostohán bánik a keleti és a balkáni front történéseivel. Ettől függetlenül a téma alapművének tekinthető, hiszen amellett, hogy átfogó képet nyújt a háború ese-