{"title":"Fogalmi zavarok az adó- és illetékjogban","authors":"Balázs Arató","doi":"10.55194/gi.2023.3.12","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a normavilágosság követelményének érvényesülését tekinti át a hatályos magyar adó- és illetékjogban. Alapvető elvárás, hogy a jogalkotók a normavilágosság követelményeinek megfelelő jogszabályszöveget bocsássanak ki. A hazai esetjogban is egyre gyakoribb a normavilágosság követelményére való hivatkozás peres beadványokban és ügydöntő bírósági határozatokban egyaránt. Mint minden jogi fogalom, úgy ez is folyamatosan fejlődik, újabb és újabb jelentéstartalmakkal bővül, jellemzően alkotmánybírósági és felső bírósági határozatok nyomán. Összességében elmondható, hogy a normavilágosság jogszabályban rögzített és az ítélkező bíróságok által érvényre juttatott olyan komplex elvárás, amely nem csupán a jogi normák szűkebb értelemben vett nyelvi megfogalmazását érinti, hanem egyéb követelményeket is támaszt, nagymértékben szolgálva ezzel a jogkeresőknek a jog labirintusaiban való eligazodását, végső soron pedig a jogbiztonságot és a jogállamiságot. A hatályos adó- és illetékjog nincs még teljes összhangban a normavilágosság követelményével, ezért jogalkotói beavatkozás, megfelelő terminológiastratégiai alapon nyugvó szaknyelv újítás szükséges.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"107 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Glossa Iuridica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.55194/gi.2023.3.12","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Jelen tanulmány a normavilágosság követelményének érvényesülését tekinti át a hatályos magyar adó- és illetékjogban. Alapvető elvárás, hogy a jogalkotók a normavilágosság követelményeinek megfelelő jogszabályszöveget bocsássanak ki. A hazai esetjogban is egyre gyakoribb a normavilágosság követelményére való hivatkozás peres beadványokban és ügydöntő bírósági határozatokban egyaránt. Mint minden jogi fogalom, úgy ez is folyamatosan fejlődik, újabb és újabb jelentéstartalmakkal bővül, jellemzően alkotmánybírósági és felső bírósági határozatok nyomán. Összességében elmondható, hogy a normavilágosság jogszabályban rögzített és az ítélkező bíróságok által érvényre juttatott olyan komplex elvárás, amely nem csupán a jogi normák szűkebb értelemben vett nyelvi megfogalmazását érinti, hanem egyéb követelményeket is támaszt, nagymértékben szolgálva ezzel a jogkeresőknek a jog labirintusaiban való eligazodását, végső soron pedig a jogbiztonságot és a jogállamiságot. A hatályos adó- és illetékjog nincs még teljes összhangban a normavilágosság követelményével, ezért jogalkotói beavatkozás, megfelelő terminológiastratégiai alapon nyugvó szaknyelv újítás szükséges.