{"title":"„Meretrix” mint „questus inhonetus” cselekmény, valamint a „lenocinium” büntetőjogi szabályozása","authors":"I. Kovács","doi":"10.55194/gi.2022.3-4.10","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány egy antik civilizáció szabályozási rendszerén keresztül mutatja be, hogy miként kezelte a római jog a kéjelgéstársadalmi jelenségét. A közjog, valamint a büntetőjog eszközrendszere lehetővé tette, hogy a kéjelgéssel kapcsolatos magatartásokat(így különösen a kerítést) a társadalom „crimen”-ként kezelje, ezáltal megteremtette annak üldözhetőségét. A tanulmány górcső alá veszi annak indokait, valamint a Corpus Iuris Civilis segítségével részleteiben elemzi annak tényállásait. A tanulmány célja, hogy új ismeretekkel gyarapítsa a jogtudomány, azon belül is a büntetőjog ismeretrendszerét. A tanulmányban a szerző az analízis és szintézis duális egységét, absztrakciót, rendezést és relációt, valamint forráskritikát alkalmazott, mint tudományos módszert. A tanulmány eredményterméke a tárgykörben nevezett jelenség megismerési folyamatának újabb részletei.","PeriodicalId":221597,"journal":{"name":"Glossa Iuridica","volume":"84 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Glossa Iuridica","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.55194/gi.2022.3-4.10","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A tanulmány egy antik civilizáció szabályozási rendszerén keresztül mutatja be, hogy miként kezelte a római jog a kéjelgéstársadalmi jelenségét. A közjog, valamint a büntetőjog eszközrendszere lehetővé tette, hogy a kéjelgéssel kapcsolatos magatartásokat(így különösen a kerítést) a társadalom „crimen”-ként kezelje, ezáltal megteremtette annak üldözhetőségét. A tanulmány górcső alá veszi annak indokait, valamint a Corpus Iuris Civilis segítségével részleteiben elemzi annak tényállásait. A tanulmány célja, hogy új ismeretekkel gyarapítsa a jogtudomány, azon belül is a büntetőjog ismeretrendszerét. A tanulmányban a szerző az analízis és szintézis duális egységét, absztrakciót, rendezést és relációt, valamint forráskritikát alkalmazott, mint tudományos módszert. A tanulmány eredményterméke a tárgykörben nevezett jelenség megismerési folyamatának újabb részletei.