Lovak, lovasok, lovardák – lovasturizmus Magyarországon és a Fertő-tájon

Abstract

Magyarországon nagy és történelmi hagyományai vannak a lótenyésztésnek, a lovassportnak és a lovaglásnak. A magyarokat általában lovas nemzetnek tekintik. A 19. században jelentős fejlődés indult meg a lótenyésztésben, a lóversenyzésben és a hobbilovaglásban. A fejlődés lelassult, mivel a lovakkal kapcsolatos ágazatok, mint a turizmus, a civil szervezetek és a vállalkozói vállalkozások, a kulturális és történelmi örökséghez szorosan kötődő ágazatok a rendszerváltás előtti időkben háttérbe szorultak. A lovak száma a rendszerváltás utáni elmúlt néhány évtizedben nőtt, csakúgy, mint a lovas turizmussal vagy a lovakkal kapcsolatos kulturális örökséggel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozók száma. Hazánkban fontos szerepe van a lovasturizmusnak, mely a magyar idegenforgalom egyik vonzereje. Hazánk legszebb tájain, rétjein, erdeiben még szabadon lehet lovagolni. Folyamatban van az egész országot átívelő lovastúra útvonal kialakítása, a megfelelő szálláshelyek feltérképezése, lovas pihenőhelyek létrehozása. A lovastúrák szereplői a lovasok, a lovak, a lovardák, a szállásadók, vendéglátóhelyek, és a túraútvonal. 587 regisztrált lovarda szerepel a nyilvántartásban, 418 lovarda tevékenységei között szerepel a Tereplovaglás, túrázás. Több mint 3500 vizsgáztatott ló van. A lovardák patkós minősítése jelzi a színvonalat és a tevékenységek sokszínűségét. A Fertő- tó környékén lévő településeken több lovarda található. Ezek egy része versenysport istálló, vagy bértartó hely, van lovasiskola, de túrázással, túraszervezéssel és turizmust kiszolgáló lovagoltatással csak a Fertő-parti Lovasklub foglalkozik. Évente megrendezésre kerülő lovastúra a Széchenyiek nyomában c. túra, ahol a lovaglás, lovaskocsis kirándulás mellett a kultúrkörnyezet megismerése is cél.