A brassói szász tisztviselők hivatalba lépéseinek átlagos időpontjai (1650–1750)

Abstract

A jelen írásomban a kora újkori brassói (Kronstadt, Braşov) szász tisztviselők karrierútjaira fókuszálva azt vizsgálom, hogy milyen életkorban töltötték be a különböző egyházi és városvezetői hivatalokat egy százéves időszak vonatkozásában. Az időhatárok kijelöléséhez a kútfőtípusok minél gazdagabb bevonásának szándéka vezetett, hiszen a kérdés érdemi megválaszolásának alapvető feltétele a megfelelő adatbőség. Ezen időszaknak a köztörténeti eseményei sem a város egyházi, sem pedig a közigazgatási működésére nem gyakoroltak hatást. A jelen írás egyik nélkülözhetetlen alapjául Friedrich Wilhelm Stenner (1851–1924) brassói levéltárosnak a város tisztviselőiről szóló hivatali névtára1 szolgált, amelyet lehetőségem volt kiegészíteni és az adatokat összevetni Thomas Tartler (1700–1770) prázsmári (Tartlau, Prejmer) lelkésznek a Brassóra vonatkozó, rendkívül részletes kéziratos gyűjtésével.2 Itt említem meg a Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt sorozat köteteinek áttekintését is, amelyet a 19–20. század fordulójától kezdve a szász levéltárosok és történészek adnak ki mindmáig (köztük az egyéni életútra vonatkozó adatokat tartalmazó egykori személyes feljegyzéseket és naplókat). Az egyházi elöljáróságra vonatkozóan említhetem meg Eduard Morresnek (1851–1945) a brassói Fekete-templom Levéltárában őrzött barcasági lelkészekkel kapcsolatos kéziratos gyűjtéseit.3 Ezen kívül rendelkezésünkre áll a Honterus Gimnázium matrikulája4 is a vizsgált időszakban, ahol nemcsak a diákok és diáktársak beiratkozásait lehet nyomon követni, hanem a különböző fokozatban oktató tanárokat is. Alapvető forrásnak