Nanotechnológia a környezettudományban - nanorészecskék kölcsönhatása a környezettel

Abstract

A nanotechnológia napjaink egyik legjelentõsebb kutatási ágazata, ami az ipari fejlesztések során is egyre nagyobb jelentõséggel bír; az évente elõállított nanoméretû anyagok mennyisége a kilotonnás nagyságrendbe tehetõ és becslések szerint globális értékük 2018 végére elérheti a 4,4 billió USD-t1,2. A különbözõ tulajdonságú nanoanyagok felhasz-nálása kiterjed az élet majdnem minden területére, az ipari beruházásoktól a gyógyászati megoldásokon át egészen a mindennapi használati tárgyainkig. A széleskörû alkalmazásukat figyelembe véve könnyen belátható, hogy ezen anyagok könnyen kikerülhetnek, és ki is kerülnek a környezetbe. Számos tanulmány egyetért abban, hogy a környezetbe kikerülõ, különbözõ jellemzõkkel rendelkezõ nanoanyagok kapcsán lehetségesen fellépõ toxikus és környezetszennyezõ hatások miatt további, az elõállításukhoz és felhasználásukhoz kapcsolódó átfogó kutatások, teljes életciklus analízisek szükségesek. Továbbá ezen felmérések eredményei alapján szabályozások válhatnak szükségessé. Azonban ezen vizsgálatok egyelõre nem megoldottak a lehetséges fellépõ folyamatok nagyfokú összetettsége miatt. A környezeti hatások értelmezésének nehézsége elsõsorban abban rejlik, hogy ezek túlnyomó része nemcsak a primer nanoanyagok közvetlen hatásainak tudhatók be, hanem a környezet és a nanoanyagok között kialakuló speciális határfelületen lejátszódó folyamatokat is figyelembe kell venni.