Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása - empirikus tapasztalatok

Abstract

A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az érdekkiegyenlítő, rásegítő, helyzetbe hozó mechanizmusok gyengeségével vagy hiányával. Általános felismerés, hogy a decentralizált döntési mechanizmusok nemcsak a jó kormányzás értékei, feltételei szempontjából fontosak, hanem kedveznek a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának is. A tanulmányban bemutatott vizsgálati eredmények szerint sem a megye, sem a járás, sem a kistérség, sem a városi központok nem tudnak térbeli integráló szerepet betölteni, tágabb értelemben területi érdekeket képviselni. A vákuumot az egyéni országgyűlési képviselők töltik ki egy olyan térbeli körzetrendszerben, amelynek nincs intézményes, szabályozott eszköze a fejlesztési tervezéshez és forráselosztáshoz. A központosított tervezés és forráselosztás, miután nem rendelkezik elegendő információval és nem kényszerül rá a területi szereplőkkel való kompromisszumokra, érvényesíteni tudja a nemzeti fejlesztési prioritásokat, amelyek azonban ritkán kedveznek a periférikus térségeknek. Ez a kormányzási modell Baranya megyében még hátrányosabb a perifériák számára, mint általában, nem csak azért, mert az aprófalvas településszerkezet, a határ menti fekvés eleve forráshiányt okoz, hanem azért is, mert sem az erőforráshiányos megyeszékhely, sem a többnyire stagnáló kisvárosok nem vették át a térbeli integráció feladatát. Sajátos módon a vélemények által is visszaigazolt centralizált hatalmi szerkezet ellenére a megkérdezettek túlnyomó többsége alapvetően fontosnak tartja a helyi vezetés szerepét. A tér nélküli hatalom és a hatalom nélküli tér hátránya összeadódik.