Padlás porok szerepe a városi háttérszennyezettség mérésében: szerves szennyezők vizsgálata Szegeden

Abstract

Padláspor mintákat gyűjtöttünk Szeged városában 2020 és 2021 folyamán. Összesen 6 mintavételi pontot jelöltünk ki, a kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy közelükben található-e mezőgazdasági terület. A pontok elszórtan helyezkedtek el a város területén: belváros (kontroll pont), Újszeged, valamint külvárosi területek. A begyűjtött porminták analitikai vizsgálatát a miskolci NAH által akkreditált Green-Park 2000 Kft Környezet-analitikai Labor végezte el, 189 szerves növényvédő szerre GC/MS műszerrel. A mért koncentráció értékeket összevetettük a hatályos jogszabályokban szereplő határértékekkel. Eredményeinkben a legtöbb növényvédő szer koncentrációja a kimutathatósági határ (LOQ) alatt volt. A „B” szennyezettségi határértéket csak a perzisztens, régmúltban alkalmazott peszticidek koncentrációja haladta meg (p,p-DDT, metoxiklór, tetradifon). Eredményeinkből egyértelműen kirajzolódik a mezőgazdasági területek közelségének hatása a növényvédőszer-maradvány koncentrációk alakulásában: a peszticidek koncentráció értékei a belvárosban alacsonyak, a város pereme felé nőnek. Ugyan a legtöbb peszticid, mely szennyezettségi határértéken felüli koncentráció mutatott már betiltott, hosszú felezési idejüknek köszönhetően viszont mindmáig kimutathatók. Összességében elmondható, hogy a háborítatlan padlásterek a légköri por „archívumaként” szolgálhatnak, valamint egyszerű, gyors és olcsó mintavételezést tesznek lehetővé. A tetőtéri por vizsgálata alkalmas arra, hogy felmérjük a lakosság szennyezőanyagoknak való kitettségét, figyelemmel kísérjük, térképezzük a levegőben lévő szennyezőanyagok térbeli eloszlását és akár potenciális forrásterületeket is meghatározzunk.