A Káli-medence alakváltozásai 2.0 : Régi és új elitek, vállalkozók, kulturális brókerek és a felelősség kérdése a rurális térben

Tanulmányunk a Káli-medencében megfigyelhető transzformációs folyamatokat a beköltöző társadalmi aktorok nézőpontjából kiindulva vizsgálja. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy a medencébe különböző időszakokban költöző társadalmi elitek mennyiben, milyen területeken és mivel járultak hozzá a lokális társadalomban és gazdaságban végbement változásokhoz, és ez milyen összefüggéseket mutat a hely és annak lakói iránt érez az országos lezárások idején. Közülük van egy-két olyan család is, akik ma márt felelősséggel. Kétségtelen, hogy a beköltözők hatása a medencére egyszerre szimbolikus természetű és materiális jellegű. Ezek az emberek kezdettől nemcsak aktív szerepet töltenek be a medence reprezentációjának létrehozásában és forgalmazásában, hanem egy részük idővel a lokális gazdaság meghatározó szereplőjévé is vált. Munkánk a medencébe eltérő hullámokban költözött elitek narratíváit és társadalmi gyakorlatait hasonlítja össze. Két korszakot – az 1970–80-as éveket és a kortárs jelen (2019–2021) időszakát – állítunk az elemzés középpontjába a közöttük megfigyelhető folyamatosságra és a szakadásokra helyezve a hangsúlyt, ezáltal szemléltetve a medencében végbement változásfolyamatokat. Az interpretatív módon elemzett empirikus adatokat kulturális antropológiai terepmunkával, a résztvevő megfigyelés és a félig strukturált interjú módszerével gyűjtöttük. A Káli-medencében a hetvenes évek óta végbemenő változásfolyamatokat a konstruktivista vidékszociológia és a kulturális antropológia globális áramlatokra reflektáló kategóriarendszere mentén értelmezzük.