A De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői

Elméleti háttér: A magányosság a társas kapcsolati háló szubjektíven észlelt minőségi vagy mennyiségi elégtelensége folytán kialakuló kellemetlen élmény, amelyet korábbi kutatások számos testi és pszichés zavarral hoztak összefüggésbe. Reprezentatív felmérések szerint a jelenség nemzetközi és hazai fronton is sokakat érint. Cél: Célunk a De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változata faktorszerkezetének és további pszichometriai jellemzőinek felmérése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, önbeszámolós kérdő- íveket tartalmazó online kutatásunkban 934 fő vett részt (86% nő, átlagéletkor: 32,8 [SD = 11,4] év). A validáláshoz egytételes skálákat, valamint az UCLA Magányosság Skála, az Élettel való Elégedettség Kérdőív, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skála, a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, illetve a Rövidített Beck Depreszszió Kérdőív magyar változatait használtuk fel. A mérőeszköz faktorstruktúrájának fel- tárásához parallel elemzést, valamint feltáró és megerősítő faktor elemzéseket végeztünk. A külső validitást rangkorrelációs elemzésekkel vizsgáltuk. Eredmények: A parallel elemzés és a feltáró faktorelemzés eredménye alapján a skála tételei egy faktorba rendeződtek. Az elvégzett megerősítő faktorelemzések alapján a legjobb illeszkedést a bifaktoriális modell mutatta (χ2(33) = 104,755, p < 0,001; χ2/df = 3,174; RMSEA = 0,068; CFI = 0,992; TLI = 0,987). E modell alaposabb értékelését segítő mutatók egyetlen globális faktor (magányosság) jelenlétét igazolják, mivel a feltételezett specifikus faktorok alacsony megbízhatósággal rendelkeznek (ECV = 0,851, PUC = 0,545, ARPB = 0,055, általános magányosság: ωh = 0,915, szociális magányosság: ωh = 0,215, emocionális magányosság: ωh = 0,001). A mérőeszköz a külső validitást mérő skálákkal megfelelő erősségű és irányú együttjárást mutatott. Következtetés: Feltételezhetjük, hogy a De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változata a magányosságérzés megbízható és érvényes mérőeszköze.Theoretical background: Loneliness is an unpleasant experience due to the subjectively perceived qualitative or quantitative insufficiency of the social network. Previous research has linked loneliness to many physical and mental disorders. According to representative surveys, this phenomenon affects many on both the international and domestic fronts. Objective: Our aim was the examination of the psychometric characteristics and factor structure of the Hungarian version of the De Jong Gierveld Loneliness Scale. Methods: 934 persons participated in our cross-sectional online research, which included self-report questionnaires (86% female, mean age: 32.8 [SD = 11.4] years). We used single-item scales, the Hungarian versions of the UCLA Loneliness Scale, the Satisfaction with Life Scale, the Positive and Negative Affect Schedule, the Multidimensional Scale of Perceived Social Support, and the Shortened Beck Depression Index for testing external validity. Parallel analysis, exploratory and confirmatory factor analyses were conducted to obtain the factor structure of the instrument. To examine external validity, rank correlation analyses were made. Results: Based on the results of the parallel analysis and the exploratory factor analysis, the items of the scale were arranged in one factor. In confirmatory factor analyses, the bifactor model yielded the best fit to the data (χ2(33) = 104.755, p < 0.001, χ2/df = 3.174, RMSEA = 0.068, CFI = 0.992, TLI = 0.987). Indices that help evaluate this model more thoroughly confirmed the presence of a single global factor (loneliness), as the assumed specific factors have low reliability (ECV = 0.851, PUC = 0.545, ARPB = 0.055, general loneliness: ωh = 0.915, social loneliness: ωh = 0.215, emotional loneliness: ωh = 0.001). The measuring instrument showed interaction with the other scales of adequate strength and direction. Conclusion: We can assume that the Hungarian version of the De Jong Gierveld Loneliness Scale is a reliable and valid instrument to measure loneliness.