A projektív rajzteszt néhány aspektusának vizsgálata a polgári pereket érintő igazságügyi szakértői munkában

Háttér: Pszichológusi/pszichiáteri munkánk kapcsán gyakran végzünk különböző hatóságok és bíróságok részére vizsgálatot. Kutatásunkban igazságügyi szakvéleményeket elemeztünk adott szempont mentén. Tanulmányunkban a fókuszt a projektív rajztesztekre és a szakvélemények tartalmának összevetésére helyeztük. Célkitűzés: Jelen kutatásunk célja, hogy feltárjuk a projektív rajztesztben megjelenő adott jellemzők összefüggéseit egymással, és a szakértői véleményben szereplő megállapításokkal. Módszer: Vizsgálatunkban 67 fő vett részt. A szakvéleményeket egyszerű tartalomelemzés módszerével tekintettük át. A családrajzokon pedig a Main és Caplan által leírt 24 itemes kötődési „leltárt” alkalmaztuk a kötődés és disszonancia jegyeinek kódolására (Main & Kaplan, 1986). Eredmények: A rajztesztekben talált rajzjegyek és a szakvéleményben vizsgált szülői magatartás nem mutatott egyértelmű összefüggést. A rajzjegyek vizsgálatakor a vizsgálati csoport és a kontrollcsoport kötődési sérülés jegyeinek számában nem volt szignifikáns különbség. A disszonancia jegyei viszont elvárásunkkal ellentétben a kontrollcsoportban fordultak elő többször. Diszkusszió: A projektív tesztek fontos információkat hordoznak a kötődéssel, a családi disszonanciával kapcsolatban, de rá szeretnénk mutatni a korlátokra is, és ezáltal érzékeny témaként felvetni a szakértői véleményekkel kapcsolatos szülői prekoncepció problematikáját is.