调查植物源替代蛋白质来源

Q4 Agricultural and Biological Sciences

Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek Pub Date : 2023-09-30 DOI:10.52091/evik-2023/3-3-hun

Zsuzsa Mednyánszky, Mariann Csóka, Erika Koppányné Szabó

{"title":"调查植物源替代蛋白质来源","authors":"Zsuzsa Mednyánszky, Mariann Csóka, Erika Koppányné Szabó","doi":"10.52091/evik-2023/3-3-hun","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.","PeriodicalId":50534,"journal":{"name":"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Alternatív növényi eredetű fehérjeforrások vizsgálata\",\"authors\":\"Zsuzsa Mednyánszky, Mariann Csóka, Erika Koppányné Szabó\",\"doi\":\"10.52091/evik-2023/3-3-hun\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.\",\"PeriodicalId\":50534,\"journal\":{\"name\":\"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek\",\"volume\":null,\"pages\":null},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-09-30\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.52091/evik-2023/3-3-hun\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"Q4\",\"JCRName\":\"Agricultural and Biological Sciences\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52091/evik-2023/3-3-hun","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Agricultural and Biological Sciences","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

摘要

在研究中，我们一直在寻找植物蛋白能否替代动物蛋白，以及生态足迹较小的作物生产能否在一定程度上替代动物生产的答案。为此，我们选择了一些植物原料（白藜麦、三色藜麦、甜羽扇豆、苦羽扇豆、苋菜），根据其氨基酸组成，这些原料可能适合替代肉类蛋白质或补充植物蛋白。首先，测定样品的总氨基酸含量，并将其与其他样品和粮农组织/世卫组织参考蛋白质进行比较。随后，根据必需氨基酸的含量计算出氨基酸比率（AAS），该比率决定了构成蛋白质的氨基酸相对于参考蛋白质氨基酸含量的相对缺乏程度。由此，利用文献中的消化率商数（D%）计算出样品的 PDCAAS（蛋白质消化率校正氨基酸值）。然后，使用每日参考值（DRV%）来评估食物中的蛋白质含量在多大程度上满足了每日蛋白质需求。我们的研究结果表明，无论从蛋白质含量还是氨基酸组成来看，所测试的植物都可以作为人类营养中的替代蛋白质来源，从而可以通过替代动物蛋白质来减少食品生产的生态足迹。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

查看原文本刊更多论文

Alternatív növényi eredetű fehérjeforrások vizsgálata

Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.

求助全文

通过发布文献求助，成功后即可免费获取论文全文。去求助

来源期刊

Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek Agricultural and Biological Sciences-Food Science

CiteScore

0.20

自引率

0.00%

发文量

期刊介绍： The main topics, which we are waiting to issue in our paper, are the next: Chemical food and feed analysis (ingredients, macro-, mezo- and micro components, harmful pollutants, processing by-products etc.); General food and feed chemistry related to several food and feed processing technologies; Food and feed toxicology; Relation between the agro technology and the food chain safety; Microbiological food and feed analysis (pathogens, spoilage bacteria, general food/feed microbiology, microorganisms of several processing technologies etc.); Rapid food and feed test methods (“classical” and instrumental technologies); Molecular biological food and feed analysis (GMOs, GMO analysis etc.) Effects of genetically modified organisms on the entire food chain and the environment; Sensorial food and feed analysis; Investigation of non-food products (mainly several disinfectants, production aids); Investigation of food contact materials (migration tests, residual investigations, etc.); Legislation topics, regulation of the whole food chain on the territory of food and feed processing, retailing, distribution (European, Hungarian, other countries); Standardisation news and comments on the topics of whole food chain; Other topics, results of investigations etc. (the Editorial Board keeps the right to measure the manuscripts arriving to the Editorial Office according to the principles of the journal).