{"title":"Közösség és dzsentrifikáció egy vidéki településen","authors":"Kyra Tomay, Bence Völgyi","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a vidéki területekre történő urbánus középosztályi, értelmiségi beáramlás, a vidéki dzsentrifikáció hatását vizsgálja a céltelepülés közösségi életének alakulása tükrében. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatás keretében mintegy harminc, félig strukturált interjú készült őslakosokkal és beköltözőkkel, művészekkel és helyi vállalkozókkal egy dél-dunántúli kistelepülésen a PTE BTK szociológia szakos hallgatóinak részvételével. Eredményeink szerint a vidéki dzsentrifikáció különböző szakaszaiban eltérő értékrendű és társadalmi státuszú beköltözők érkeztek a településre, aminek hatására látványosan alakultak át a helyi közösség alapjait konstruáló gazdasági együttműködések, hierarchiák, közös értékek és célok. Az 1990-es években először művész, értelmiségi, majd a kétezres évektől kezdve egyre inkább vállalkozói réteg költözött a településre. A beköltöző értelmiségiek átformálták a csendes falu életét, és egy pezsgő, fesztiválokban és turistákban gazdag településsé alakították azt. A folyamat következtében felélénkültek a lokális gazdasági kapcsolatok és a turizmus. A településen élők összetételének átalakulása, illetve a település funkciójának megváltozása következtében szembetűnővé váltak az értékrendbeli különbségek, amelyek mind az őslakos–beköltöző tengelyen, mind pedig a két csoport közösségén belül megfigyelhetőek. A falut illetően eltérő, egymással versengő elképzelések látványos változást eredményeztek, mind a közösség(ek), mind a település tekintetében, ennek következtében a különböző szereplők és csoportok a formális hatalom területén küzdenek saját érdekeik képviseletéért. A településen zajló dzsentrifikáció egyszerre erősítheti és csökkentheti a társadalmi kohéziót, és ezzel magát a közösséget is.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Szociologiai Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q3","JCRName":"Social Sciences","Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Abstract
Jelen tanulmány a vidéki területekre történő urbánus középosztályi, értelmiségi beáramlás, a vidéki dzsentrifikáció hatását vizsgálja a céltelepülés közösségi életének alakulása tükrében. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatás keretében mintegy harminc, félig strukturált interjú készült őslakosokkal és beköltözőkkel, művészekkel és helyi vállalkozókkal egy dél-dunántúli kistelepülésen a PTE BTK szociológia szakos hallgatóinak részvételével. Eredményeink szerint a vidéki dzsentrifikáció különböző szakaszaiban eltérő értékrendű és társadalmi státuszú beköltözők érkeztek a településre, aminek hatására látványosan alakultak át a helyi közösség alapjait konstruáló gazdasági együttműködések, hierarchiák, közös értékek és célok. Az 1990-es években először művész, értelmiségi, majd a kétezres évektől kezdve egyre inkább vállalkozói réteg költözött a településre. A beköltöző értelmiségiek átformálták a csendes falu életét, és egy pezsgő, fesztiválokban és turistákban gazdag településsé alakították azt. A folyamat következtében felélénkültek a lokális gazdasági kapcsolatok és a turizmus. A településen élők összetételének átalakulása, illetve a település funkciójának megváltozása következtében szembetűnővé váltak az értékrendbeli különbségek, amelyek mind az őslakos–beköltöző tengelyen, mind pedig a két csoport közösségén belül megfigyelhetőek. A falut illetően eltérő, egymással versengő elképzelések látványos változást eredményeztek, mind a közösség(ek), mind a település tekintetében, ennek következtében a különböző szereplők és csoportok a formális hatalom területén küzdenek saját érdekeik képviseletéért. A településen zajló dzsentrifikáció egyszerre erősítheti és csökkentheti a társadalmi kohéziót, és ezzel magát a közösséget is.