„A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal

Abstract

Elméleti háttér: A boldogság fogalmi tisztázásának, valamint a boldogsággal összefüggő tényezők vizsgálatának a pozitív pszichológia viszonylag nagy figyelmet szentel. Jelen tanulmányunkban a jövedelmet, illetve az anyagi helyzet változását (romlás, javulás vagy konstans anyagi helyzet) helyezzük fókuszba, és azt vizsgáljuk, hogy hogyan kapcsolódik a boldogsághoz. Célkitűzésünk: egyfelől annak tisztázása, hogy az anyagi helyzet változása összefüggésben van-e a boldogság szubjektív megítélésével. Továbbá annak elemzése, hogy az egyén jövedelme befolyásolja-e a kapcsolat természetét, tehát hogyan alakul az említett viszony magasabb, illetve alacsonyabb jövedelem mellett. Módszerek: Mintánkat a Hungaro study 2013 vizsgálat 471 válaszadója alkotja, akik az általunk vizsgált – Életesemény Kérdő ívben feltett, valamint jövedelemmel és boldogsággal kapcsolatos – kérdésekre hiánytalanul válaszoltak, és jövedelmük 2013-ban 50 000 –145 999 Ft-os tartományba esett. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik az elmúlt egy évre vetítve az anyagi helyzetük romlásáról számolnak be, kevésbé boldognak ítélik magukat azokhoz képest, akiknek javult, vagy nem változott az anyagi helyzete (F(2, 468) = 18,640; p < 0,001; η2 = 0,074). Ez az eredmény nemtől, kortól, iskolázottságtól és a lakóhelytől független. A különböző jövedelemkategóriába tartozó emberek boldogságának mértéke azonos abban az esetben, ha nem változott az anyagi helyzetük (F(1, 148) = 0,09; p = 0,771; η2 = 0,001); ám kevésbé boldognak ítélik magukat az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók, ha anyagi helyzetük romlásáról számolnak be (F(1, 288) = 6,39; p = 0,012; η2 = 0,022). Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzet romlása – főképp alacsonyabb jövedelem mellett – hatást gyakorol az egyén által megélt boldogságra. Így prevenciós célú lehet társadalmi szinten olyan értékek előtérbe helyezése az anyagi értékek mellett (vagy helyett), mint például a bizalom, a tolerancia vagy a hála, amelyek hosszabb távon is szavatolhatják a boldogság magasabb szintjét.Background: Positive psychology pays relatively much attention to the conceptual clarification of happiness and the study of factors related to happiness. In the present study, we focus on the relations of income and changes in financial status (worsening, improvement, or unchanged) to happiness. Aims: Our goal is to explore the relationship between a change in financial situation and the subjective assessment of happiness. Furthermore, we analyze whether the income of the individual influences the nature of the relationship, i.e., how the said relationship changes with higher or lower income, respectively. Methods: Our sample consisted of 471 respondents from the Hungarostudy 2013 survey, who fully answered the questions of income, happiness and certain items of the Life Events Questionnaire. Their income was in the range of 50,000 –145,999 Ft in 2013. Results: Our results showed that those who reported a deterioration in their financial situation over the past year considered themselves less happy than those who improved or experienced no change in their financial situation (F(2, 468) = 18.640, p < 0.001, η2 = 0.074). These results were independent of gender, age, education, and type of settlement. We found that the degree of happiness of people belonging to different income categories was the same if their financial situation did not change (F(1, 148) = 0.09, p = 0.771, η2 = 0.001); however, those in the lower income category considered themselves less happy when they reported a deterioration in their financial situation (F(1, 288) = 6.39, p = 0.012, η2 = 0.022). Conclusions: Our results suggest that deterioration in the financial situation, especially among those with lower income, has an impact on the happiness experienced by the individual. Thus, introduction of values and attributes into our society such as trust, tolerance, gratitude in addition to (or instead of) material values may lead to improvements in the perception of happiness in the long term.