Anonymus Gesta Hungaroruma mint nyelvtörténeti forrás

Abstract

Anonymus Gesta Hungarorum című munkája a magyar nyelvtörténet fontos forrása, amely a 13. század elejének magyar nyelvéről ad számunkra információkat. A tanulmány azt mutatja be nagy vonalakban, hogy a geszta mint nyelvemléktípus általában és konkrétan Anonymus műve a nyelv­történeti kutatásokat milyen szempontból segítheti. A geszta 32. fejezetének szövege és a benne szereplő magyar nyelvű elemeken keresztül a helyesírás-történeti, hangtörténeti, nyelvjárás-történeti morfématörténeti, a szó- és névtörténeti vizsgálati lehetőségek és az ezek során szem előtt tartandó tényezők, kritériumok állnak az írás középpontjában. Szó esik emellett a gesztában érvényesülő normatörekvésekről, illetve a geszta magyar nyelvű elemeinek enciklopédikus feldolgozásáról is.