Az önkéntesség alakulása Magyarországon a 2010-es években : A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérésének 2011-2019 közötti kiegészítő felvételei alapján

Abstract

A cikk olyan mérési ajánlásokon, tapasztalatokon alapulóan mutatja be a magyarországi önkéntességet a 2010-es években, amelyek világszerte alkalmasak az önkéntes munkavégzés értékelésére, mértékének nemzetközi összehasonlítására. A Központi Statisztikai Hivatal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, valamint a Johns Hopkins Egyetem által az önkéntes munka mérésére kidolgozott módszertani kézikönyv ajánlásaival összhangban 2011, 2014, 2017 és 2019 években a Munkaerő-felmérés lakossági kikérdezésen alapuló felvételhez kapcsolódóan "Önkéntes munka" címmel kiegészítő felvételeket hajtott végre. Ennek keretében - az önkéntesek demográfiai jellemzőin túl - mind a formális, mind pedig az informális, önkéntesek tevékenységi területeiről, az általuk teljesített órákról, a kedvezményezettjeik köréről, illetve az önkéntesség egyéb jellemzőiről, például a motivációkról képet kaptunk. A kiegészítő felvételek adatai mellett, az önkéntességre fordított idő alapján a becsült egyenértékes létszámadatokat, illetve a becsült értékadatokat is közzétesszük. A becslések elsősorban annak érdekében készültek, hogy számszerűsítsük, milyen mértékben járult hozzá a magyarországi önkéntes munka az ország gazdasági és társadalmi teljesítményéhez. Az adatgyűjtés-módszertani azonosságokon túl az óra- és értékbecslések módszereinek változatlanságai is biztosították, hogy az eredmények maradéktalanul összehasonlíthatóak legyenek. A kiegészítő modulok arról tanúskodtak, hogy a felnőtt magyar lakosság jelentős hányada -egyharmada - végzett önkéntes tevékenységet a felvételeket megelőző 12 hónap során, illetve, hogy az önkéntesség össztársadalmi és egyének számára nyújtott hasznossága, a GDP-hez való hozzájárulás pénzben kifejezhető értéke továbbra is igen jelentős.